A X.-XI. századi magyar hadviselést elevenítjük fel. A fegyverek használatát gyalogos és lovas katonáink mutatják be. Az oly rettegett íj mellett, az európai kardoktól nagyban különböző szabja, a kelevéz, a kopja és a kizárólag a Kárpát-medence területén elterjedt fokos is igen hatékony fegyvere volt őseinknek.
A karikás ostor elsősorban az állatok terelésére szolgált, de háborús időkben fegyverként is megállta a helyét. A ráérő pásztorok ügyességi versenyeken bizonyíthatták az ostor használatban való jártasságukat.
A magyarság által Európába került, az itteni hosszú íjaktól teljesen eltérő visszacsapó reflexíj használatát mutatjuk be különböző testhelyzetekben és alakzatokban.
